Megjelent: 2025. december 04

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből

Abban az időben, amikor Jézus bement Kafarnaumba, egy (pogány) százados járult eléje, és így szólt: „Uram, szolgám bénán fekszik otthon, és szörnyen kínlódik.” Jézus így felelt: „Megyek és meggyógyítom.” A százados ezt válaszolta: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám. Jómagam, bár alárendelt ember vagyok, katonáknak parancsolok. Ha azt mondom az egyiknek: »Menj!« – elmegy; a másiknak: »Jöjj ide!« – akkor hozzám jön; és szolgámnak: »Tedd ezt!« – és megteszi.”

Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez: „Bizony mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben. Ezért azt mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában.”

Ezek az evangélium igéi.

Mt 8,5-11

Elmélkedés

 „Bizony mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben.”

De nézzük meg, mivel érdemelte ki a kafarnaumi százados Jézus dicséretét? Milyen

akadályokat kellett leküzdenie a hitéért?

“Lehetetlen” - mondta a büszkeség.

“Kockázatos” - mondta a tapasztalat.

“Képtelenség” - mondta az ész.

“Adj neki esélyt” - súgta a szív.

“Lehetetlen” - mondta a büszkeség.

A mai evangélium találkozása egy lehetetlen találkozás. Egy nem zsidó, pogány ember, a megszálló római hadsereg katonatisztje találkozik Jézussal. A zsidóság számára a legellenszenvesebb egy rómaival, különösen is egy megszálló katonával érintkezni, hiszen azok gyakran kíméletlenül érvényesítették rajtuk a császár akaratát, Jézus mégis szóba áll a pogány századossal.

“Kockázatos” - mondta a tapasztalat.

Bizonyára a százados katonái is óva intették őt, hogy egy általuk lenézett nép rabbijától kérjen “kegyet”. Ráadásul Jézus körül komoly várakozás alakult ki, hogy talán Ő az eljövendő Messiás, aki majd megszabadítja a népet az idegen elnyomástól. 

“Képtelenség” - mondta az ész.

Mégis hisz, bár először inkább egy szükséghelyzet, szolgájának betegsége hajtja Jézus elé, akinek azonnali készsége meglepi, mert felelete felülmúlja várakozását. Mivel jól ismerte a zsidóság vallási előírásait, nem számított arra, hogy Jézus hajlandó lenne elmenni a házába, hogy meglátogassa a beteg szolgát, s méltatlannak is érzi magát erre. Tiszteletben tartja tehát a zsidókra vonatkozó előírást és nem is kéri Jézustól annak megsértését, számára elegendő volna az, ha Jézus akár a távolból is meggyógyítaná szolgáját. Emberileg lehetetlen, hogy bárki is képes legyen erre. Ez a pogány katonatiszt azonban hiszi, hogy az Úr isteni hatalommal rendelkezik. 

“Adj neki esélyt” - súgta a szív.

Van tapasztalata a katonai életből arra vonatkozólag, hogy személyes jelenléte nélkül, szolgáin keresztül is megtörténik az, amit parancsol, mert beosztottjai engedelmeskednek neki. Ugyanígy, ha Jézus mond valamit, akkor az meg fog történni, mert Ő képes szavával még a távolból is gyógyítani és parancsolni a természet erői, sőt még a betegségek felett is. Ez az erős hit indítja Jézust cselekvésre.

Történet: Túl sok ima?

Johnny, egy nagyon okos ötéves kisfiú, azt mondta az apjának, hogy nagyon szeretne egy kis öcsikét, és felajánlotta, hogy nagyon szívesen segít, amiben csak tud.

Apja, egy nagyon okos harmincöt éves férfi, egy pillanatig gondolkodott, aztán így felelt: ,,Tudod, mit, Johnny? Ha két hónapig minden nap imádkozol egy öcsikéért, biztosítalak arról, hogy Isten adni fog neked egyet!"

Johnny buzgón vállalta a feladatát, és aznap este korán ment lefeküdni, hogy elkezdhessen az öcsikéért imádkozni. 

Minden este imádkozott egy álló hónapon át, de akkor elkezdett kételkedni. Kérdezősködött a szomszéd gyerekeknél, és megtudta, hogy az egész szomszédság történetében nem volt még ilyen.

Lehetetlen, hogy két hónapig imádkozik valaki, és akkor zsupsz! - ott terem egy öcsike.

Így aztán Johnny abbahagyta az imádkozást.

Eltelt még egy hónap, és Johnny anyukája kórházba került.

Amikor hazajött, Johnny-t behívták a szülei a hálószobába. Lassan lépdelt befelé, nem számítva semmire, de az anyja mellett ott hevert egy kis csomag. Apukája visszahajtotta a takarót, és ott feküdt - nem egy kis öcsike, hanem kettő! Édesanyjának ikrei születtek!

Johnny apukája ránézett a fiára, és így szólt: ,,Na, ugye, örülsz, hogy imádkoztál?"

Johnny egy percig habozott, aztán felnézett az apjára, és így szólt: ,,Igen, de ugye te meg örülsz, hogy a felénél abbahagytam?" (In Wayne Rice: Fején a szöget! 2)

Kérdések átgondolásra 

Milyen személyes tapasztalat vezet ahhoz, hogy higgyek Jézusban?

Milyen szükséghelyzetben tapasztaltam meg életem során Jézus isteni hatalmát?

Feladat

Ma gyermeki hittel imádkozz egy lehetetlennek tűnő helyzetért! Kitartó bizalommal vidd Jézus elé a kérésedet!

Szép Ádventi napot kívánok szeretettel! 

Laci atya