Szent Janka és a Meg nem született gyermek szobra

https://www.youtube.com/watch?v=g6SW2z7aW7k

(Az életvédelemmel kapcsolatos további imák, lelkigyakorlatok, stb, itt találhatóak: Dunakeszi Katolikus Plébániák honlapja - Életvédelemmel - abortusz sebeiből való gyógyuláshoz, velük kapcsolatos imák, lelkigyakorlatok, film...)

Szent Janka

 Kiallitas  plakat cr

Szent Janka előadás plakát

Szent Gianna Beretta Molla, magyarosan Szent Janka, korunk szentje, példaképe.

1922 és 1962 között élt, észak Olaszországban. Az ő életével ismerkedhetünk meg a kiállított plakátokon.

Szent Janka hite, áldozata és szeretete sokak szívét megérintette. Szent II. János Pál pápa 1994-ben avatta boldoggá, mint az élet tanúját, akinek tanúságtétele  valódi himnusz az élet mellett. A Szentatya 2004. május 16-án emelte a szentek közé, 92 éves férje és gyermekei jelenlétében a következő szavakkal: „Követve  Krisztust, aki „övéit mindvégig szerette” (Jn 13,1), ez a szent családanya hôsies fokban ôrizte meg hûségét ígéreteihez, amelyeket a házasságkötés napján tett. A  legnagyobb áldozat, amely életét mintegy megkoronázta, arra tanít bennünket, hogy az ember csak akkor élhet teljes életet, ha van benne bátorság, hogy egészen  Istennek és testvéreinek áldozza önmagát.”

Példája ő a hivatásukat keresőknek, hogy hogyan lehet - akár a saját elképzeléseink háttérbe szorításával - Istenre figyelve, az Ő akaratát keresve, megtalálni azt az hivatást, ami végül kiteljesíti az életet.

Példája ő az orvosoknak, hogy hogyan lehet krisztusi szeretettel, alázattal, kedvességgel kezelni a betegeket semmi viszonzást nem várva. Nagy odaadással gondozta a gyerekeket, kismamákat, idôseket – úgy érezte,  hogy csak a legszegényebbek és legvédtelenebbek között tudja megvalósítani a keresztény orvos ideálját.

De legfőképp példája a feleségeknek, az édesanyáknak, hogy hogyan kell a mai világban vidáman,  boldogan, az Isteni Gondviselésbe vetett bizalommal,  Jézust követve megélni hivatásukat. Ő a nehéz helyzetekben is az imából, szentségekbôl erôt merítve tudott mosolyogni és Krisztus tekintetét vinni a világba. A legtöbb szenttel ellentétben nem volt szegény:  orvos volt, férje gyárigazgató, egy villában éltek, és nem voltak anyagi gondjaik. Ingyen gyógyította a rászoruló betegeket, megvette gyógyszereiket. Ellenszolgáltatás  nélkül elvállalta a helyi bölcsőde és óvoda felügyeletét, valamint az iskolaorvosi feladatokat az általános iskolában. Annak ellenére, hogy modern nôként szerette  élni az életet, kedvelte a szép ruhákat, ékszereket, képes volt megtalálni a helyes utat a földi javak használatában. Keresztényként megbecsülte és felhasználta,  amit Istentôl kapott, de nem élt vele vissza. Jézus után rajongásig szerette férjét és gyermekeit, akiknek napi szinten ajándékozta életét, vidámságát, alázatosságát. S végül megtanulhatjuk tôle, hogy az élet apró vagy  óriási gondjaiban is bátran, Jézus segítségét kérve, hittel dönthetünk mindig az élet mellett.

 

imafüzet:
https://drive.google.com/file/d/1P_MrDhsu2xdop6URb9FIp7kZclGW30i1/view?usp=drive_link
közbenjáró ima:
https://drive.google.com/file/d/1p4gbSnfLbhlr2To4a_o8uf6BSyO_kOu7/view?usp=sharing
élete:
http://szentjanka.hu/
https://www.youtube.com/watch?v=4IMqdoEh6KY

Meg nem született gyermek szobra

 Kiallitas   szobor   plakat 2

Irgalmas és jóságos Istenünk, akkor se fordul el tőlünk, ha egy-egy, vagy akár több helyzetben nem vagyunk képesek megvalósítani azt a tervet amit ő számunkra elgondolt és a saját fejünk után bemegyünk az élet zsákutcáiba. Ő mindig visszavár, de nem ölbetett kézzel, hanem üzen számunkra. Ez a szobor is egy ilyen üzenet. Martin Hudacek szobrászművészt felkérték, hogy készítsen egy szobrot a posztabortusz szindrómáról. Elmondása szerint először nem tudott rá mit mondani, nem tudta elképzelni, hogy ő egy ilyen szobrot képes lesz megalkotni. Fogalma sem volt hogy álljon a munkához, ezért imádkozott, megkérdezte Istent, ő mit gondol erről és ekkor megjelent a szeme előtt a szobor amit itt láthatunk.

A legfőbb mondanivalója ennek a szobornak, hogy van megbocsátás, van remény! Nagyon sok nő szenved a bűntudattól akár  évtizedekig is magzatának elvesztése után, még akkor is, ha spontán vetélés és nem abortusz  volt a veszteség oka. Magát hibáztatja amiatt, hogy gyermeke nem születhetett meg. A szobron  látható törékeny gyermekalak vígasztalóan közelít a magába roskadó, bánkódó édesanyjához,  ezzel jelezve a megbocsátást felé.

A szobor másik fontos üzenete, hogy a meg nem született  gyermekek nem vesztek el a semmibe. Bár testileg nem láthatjuk, nem érinthetjük őket, hitünk  szerint ők már a Mennyei Atyánál vannak, nagyon jó helyen. Egyetlen édesanyának sem kell  aggódnia a magzatkorban elvesztett gyermeke sorsa miatt, sőt bíztatjuk őket, hogy ezentúl  tekintsenek rá égi közbenjáróként, és gondoljanak rá ugyanúgy családtagként, mint a még élő  gyermekekre, hozzátartozókra.

A szobor a teljes, örök életet jeleníti meg. Minden megfogant élet értékes, egyedi és  megismételhetetlen. Sokszor drámaian nehéz élethelyzetben kopogtat az új élet - a „nem  tervezett baba”, az emberi szempontok szerint nem egészséges, vagy akár csak az ilyennek feltételezett baba - , de hisszük, hogy akármilyenek is a körülmények, mindig van jobb megoldás az abortusznál. Egyre növekszik hazánkban is a meddőséggel küzdő párok száma, akik hiába  várnak a természetes gyermekáldásra, és örömmel, nyitott szívvel fogadnának egy kisbabát az  életükbe. Az örökfogadás lehetősége sok házaspárnak jelenti a fényt az alagút végén, még akkor  is, ha nem mindenkinek ez az útja. Mégis sokan választják inkább az abortuszt megoldásként,  nem számolva a következményekkel. Az édesanyát és az édesapát is érintő poszt-abortusz  szindróma egy olyan testi-lelki tünetegyüttes átfogó elnevezése, mely szinte minden  abortuszban érintettnél jelentkezik - még ha eltérő mértékben is -, bár sokszor csak évtizedekkel  az abortusz után. Ez a seb is meg tud gyógyulni, de az idő önmagában nem megoldás. A  megrekedt gyászfolyamatból hozzáértő szakemberek és Isten kegyelme által lehet eljutni a  gyógyulásig.

Szent II. János Pál Pápa Evangelium vitae kezdetű enciklikája (IV. fejezet, 99. pont, 3. bekezdés) az abortuszon átesettekhez szól. Az Egyház várja az elveszett bárányt, a tékozló fiút, hogy újra gyűrűt húzhasson az ujjára. A bűn és a bűnös ember nem ugyanaz - Isten szeretete nem változik a tetteinktől függően! Ahogy Isten megbocsát nekünk, mi is meg kell, hogy bocsássunk magunknak és egymásnak, hiszen így leszünk képesek újra teljes életet élni.